Mátrakeresztes egykor önálló község 1984 óta Pásztóhoz tartozik. A 373 fő lakosságú. A falu központjában egyesül a Csörgő- és a Nagy-völgyi-patak, találkozásukból jön létre a Kövecses-patak. Mátrakeresztes nevezetessége a hagyományos fakanálkészítés, amely ma is élő gazdasági tevékenység. A 360–480 m magaságban elterülő falu kedvelt kirándulócélpont erdei környezetének és hegyvidéki mikroklímájának köszönhetően. Korábbi neve Alsóhuta.

Rövid, könnyű körtúra Mátrakeresztesről a Csörgő-patak vadregényes szurdokába fel az ágasvári turistaházig, majd a Két Vár közén, a Kosik-tanya érintésével vissza az Óvár oldalában.

A Mátra egyik leglátványosabb túrája pazar panorámával és egy vadregényes völggyel. 

Változatos körtúra a Mátra délnyugati gerincein, Mátrakeresztesről indulva vadregényes vízeséseket érintve, fel a Szalajkás-tető elbűvölő, csodás kilátást nyújtó tetejére, majd a romantikus Hidegkúti turistaház mellett a Délnyugati-Mátra legmagasabb csúcsára, a sziklás Tót-hegyesre.

A Mátra nyugati gerincének végén egészen meglepő építmény fogadja azokat, akik tudják, hol keressék ezt a rejtett kincset: a Gortva-Jójárt-kilátó egyfelől parádés panorámájával, másrészt éjjeli menedékhely funkciójával marad emlékezetes látogatói számára.

A hasznosi, vagy más néven cserteri vár romjai elképesztő helyen, egy víztározó feletti meredek kúpon fekszenek fantasztikus kilátással a Mátra jellegzetes csúcsaira.